A közpolitikákra ható EU-integrációs mechanizmusok – a hulladékgazdálkodás példáján = EU integration mechanisms affecting public policies in the case of waste management

Az Európai Uniónak a tagállami közpolitikákra irányuló integrációs tevékenysége, kormányzási stílusa az elmúlt másfél évtizedben jelentős tanulási folyamaton ment keresztül. A jogi eszközök használata mellett előtérbe kerültek a koordináció úgynevezett nyílt eszközei, amelyek a kötelező alkalmazkodás mellett – azt kiegészítve – a tapasztalatcserén alapuló ösztönzést is érvényesítik. A környezetvédelem európai mintáinak terjesztése során az Unió sokat tanult a korábbi bővítések tapasztalataiból, és a jogharmonizáció mellett komoly erőforrásokat is rendelt az újonnan csatlakozó országok jogalkalmazási kapacitásának fejlesztéséhez. Az alkalmazkodási folyamat nem egyenletesen érvényesült a szóban forgó közpolitika vala-mennyi dimenziójában. Míg az eszközök - különösen a jogi eszközök - tekintetében a hazai hulladék-gazdálkodás alaposan hozzáidomult az uniós mintákhoz, addig e részpolitika céljai sok esetben csak szavakban alkalmazkodtak az EU által követendőnek tekintett célokhoz. Ez azt jelenti, hogy a kormányzást erősebben vezérelték az infrastrukturális és az anyagi adottságok és a kormányzati hagyományok, mint a deklarált célok. Eközben a kormányzat környezetvédelmi intézményrendszerének fejlődése olyan pályán haladt, amely nagy valószínűséggel az ország európai integrációja nélkül is hasonlóképpen valósult volna meg. Ez alól kivételt éppen azok az intézményi magatartásminták képeznek, amelyek a többszintű kormányzásra vonatkoznak. Nevezetesen azok a széles eszköztárat megmozgató törekvések, amelyek össze kívánják hangolni a kormányzat különböző szintjei, a gazdasági ágazatok és a civil szféra érdekeit, nagy részben az uniós szabályokra és finanszírozási feltételekre reagálva alakultak ki. . . The European Union’s integration activity and style of governance directed at the public policy of member states has undergone a major learning process over the last fifteen years. Apart from using legal means, so-called open methods of coordination have come to the fore, which, besides – indeed complementing – compulsory adaptation, have asserted incentives based on the exchange of experiences. In the course of the spread of the European pattern of environmental protection, the EU has learnt a great deal from its earlier enlargements, and in addition to legal harmonisation it has allocated substantial resources for the development of the capacity for the enforcement of the Acquis Communautaire in the new acceding countries. The adaptational process has not been evenly effective in every dimension of the public policy in question. While waste management in Hungary has thoroughly fallen into line with the EU patterns as regards tools – especially legal tools –, the declared objectives of this policy area in many cases only pay lip service to the objectives recommended by the EU . This means that governance has been guided by the infrastructural and material conditions, moreover by governmental traditions more forcefully than by the declared objectives. During the last 15 years the government’s environmental institution building has proceeded along a course which in all probability would have been followed in a similar manner without Hungary’s integration into Europe. An exception to this is exactly the institutional behaviour patterns which concern multi-level governance. That is to say, those efforts to mobilise a wide range of tools that seek to harmonise the interests of different levels of government, economic sectors and civil society have to a large extent developed in reaction to EU regulations and financing conditions

EU Integration Mechanisms Affecting Hungarian Public Policies in the Case of Waste Management

The paper reports on a survey taken under the international EU–5 research programme, based on structured interviews made at 32 institutional actors to do with waste management in the Central Hungary region, including public institutions, private or mixed firms, and civil (voluntary) organizations. After presenting some concepts of political science and EU precedents, the authors describe interactive patterns and networks between the local public institutional structures, the private sector and civil organizations in the context of European integration, especially in legal harmonization and under the ISPA programme

Az értékelés és a hatásvizsgálat módszereinek alkalmazása a kisvállalkozás-fejlesztési politikában. A közép- és kelet-európai országok gyakorlatából merített esettanulmányokkal = The Application of Impact Assessment and Evaluation in Small Enterprise Development Policies With case studies of SME development in transition countries of Central and Eastern Europe

A Ph.D. disszertáció részben módszertani, részben pedig szubsztantív jellegű célokat követ. A dolgozat módszertani természetű célja, hogy bemutassa és osztályozza az értékelés és hatáselemzés azon módszereit, melyek már beváltak a kisvállalkozás-fejlesztési politika cél- és eszközrendszerének javítása során. Az elmúlt két évtized során számos módszertant és irányvonalat tettek közzé annak érdekében, hogy megkönnyítsék és egységesítsék ezeket az alkalmazott kutatási és tanácsadási tevékenységeket. A megfelelően elvégzett értékelések és hatástanulmányok alkalmazott társadalomtudományi kutatásnak vagy alkalmazott politikatudományi kutatásnak tekinthetők. Ezért az ilyen jelentéseket készítő kutatóknak és tanácsadóknak az alkalmazott társadalomtudomány technikáit kell alkalmazniuk, hogy érvényes következtetésekre jussanak. A dolgozat be kívánja mutatni, hogy e módszerek alkalmazása miként intézményesült a nemzeti illetve a nemzetközi fejlesztéspolitika gyakorlatában. A bemutatott elemzési módszerek osztályozása a „kutatási terv” fogalmán alapul. Ezt a fogalmat az elmúlt évtizedben sikeresen az alkalmazták abból a célból, hogy egységese rendszerbe foglalják az empirikus társadalomkutatás kvalitatív és kvantitatív kultúráit. A dolgozat szubsztantív természetű célja, hogy projekt esettanulmányok és bekeretezett illusztratív példák sorával bemutassa a KKV-k fejlesztésére irányuló közpolitikai törekvések eszközrendszerét és ezáltal elhelyezze vizsgált intézkedéseket a fejlesztéspolitikák szélesebb összefüggésében. Az esettanulmányok bekeretezett illusztratív példák többsége a közép- kelet- európai országok gazdasági átmenetében meghozott intézkedésekről szól, ahol az elmúlt két évtizedben a kis-és középvállalkozási politikákat egy átlátható és erős üzleti szektor létrehozásának érdekében alkalmazták. Az így bemutatott és értékelt konkrét projektek, programok és intézkedések mindegyike egy-egy olyan politikaterülettel kapcsolatos, amely befolyásolja a kis- és középvállalkozások fejlődését, így a szabályozási, munkaügyi, innovációs és regionális fejlesztési politikákkal. Kulcsszavak: kisvállalkozás-fejlesztés, KKV-politika, támogatott projektek és programok értékelése, szabályozási hatásvizsgálat, üzleti környezet

The network structure of Hungarian business clusters

This article investigates the attitudes to inter-firm co-operation in Hungary by analysing a special group of business networks: the business clusters. Following an overview of cluster policy, a wide range of selfproclaimed business clusters are identified. A small elite of these business networks evolves into successful, sustainable innovative business clusters. However, in the majority of cases, these consortia of interfirm co-operation are not based on a mutually satisfactory model, and as a consequence, many clusters do not survive in the longer term. The paper uses the concepts and models of social network theory in order to explain, why and under what circumstances inter-firm co-operation in clusters enhances the competitiveness of the network as a whole, or alternatively, under what circumstances the cluster remains dependent on Government subsidies. The empirical basis of the study is a thorough internet research about the Hungarian cluster movement; a questionnaire based expert survey among managers of clusters and member companies and a set of in-depth interviews among managers of self-proclaimed clusters. The last chapter analyises the applicability of social network theory in the analysis of business networks and a model involving the value chain is recommended

Regionális hulladék-gazdálkodási stratégiák nemzetközi összehasonlítása: kialakulásuk és az uniós alkalmazkodásban betöltött szerepük a kohéziós és a csatlakozó országokban

A hulladékgazdálkodás kérdése túllépett az egyes önkormányzatok keretein. Ebben egyaránt szerepet játszik a probléma súlyosbodása, az egyszerre sok települést kiszolgáló infrastruktúrák, integrált hulladékgazdálkodási rendszerek elterjedése, valamint a hulladékgazdálkodási kérdéskör fokozott átpolitizáltsága. Az uniós környezetvédelmi politikához való alkalmazkodás, az intézményi tanulás során egyre fontosabb szerepet kapnak az országos és a helyi szint között elhelyezkedő köztes közigazgatási és területi szintek. Az európai országok közösségébe negyedszázaddal ezelőtt belépett úgynevezett kohéziós országok és a legújabban csatlakozó országok mind a hulladékgazdálkodás fizikai mutatói, mind az alakuló intézményrendszer szempontjából elmaradnak a régi tagállamok szintjétől. Az összesen öt országból (Görögország, Írország, Portugália, Lengyelország és Magyarország) gyűjtött tapasztalatok szerint a régiók "hulladékgazdálkodási identitása" egyelőre gyenge, annak ellenére, hogy valamennyi megvizsgált régióban fejlődik a hulladékgazdálkodáshoz kapcsolódó tervezési, érdekegyeztetési, finanszírozási-támogatási, intézményfejlesztési tevékenység. Minél szervesebb, minél inkább együttműködő kapcsolatháló alakul ki egy-egy régió hulladék-gazdálkodásban érdekelt, fokozódóan egymásra utalt (a) közszolgálati-, (b) vállalati- és (c) civil társadalmi intézményei között, annál sikeresebb lesz a hulladékgazdálkodási politika a regionális, de az ennél alacsonyabb és magasabb szinteken is. Ugyanakkor a szereplők úgy érzik, összehangolt fellépésüket akadályozza, ha más és más, azaz egymást nem át-fedő területi beosztás alakul ki a környezetvédelmi hatósági munka, a hulladékgazdálkodási tervezés, a nagy hulladékgazdálkodási infrastruktúrák vonzáskörzete és a területfejlesztési támogatások adminisztrációja kapcsán. A kohéziós országokban már két évtizeddel régebben érvényesül az Unió környezetvédelmi és területfejlesztési politikájának a hatása, mint a csatlakozó országokban. A korábban beindult európaizálódás, a hosszabb időre kiterjedő intézményi tanulás hatása azonban késleltetve érvényesült: a kohéziós országok hulladékgazdálkodási jogszabályainak és uniós logikájú irányító intézményeinek kialakítása csak egy évtizeddel előzte meg a csatlakozó országok megfelelő lépéseit. Még ennél is kisebb a csatlakozó országoknak a kohéziós országokhoz képest megmutatkozó le-maradása az uniós hulladékgazdálkodási célok teljesítési fokában, vagy az eredményesség statisztikailag is mérhető mutatóiban

A vállalkozásokat érintő jogi szabályozás hatásvizsgálata I. rész

A szabályozás az állam és a vállalkozások kapcsolatának egyik lényeges aspektusa. A dolgozat a szabályozás minőségét javító kormányzati eszközöket és stratégiákat elemzi. A cikk első része áttekinti, hogy a fejlett országokban és a nemzetközi szervezetekben, így az Európai Unióban, ezen belül az EU-hoz újonnan csatlakozott országokban milyen hatásvizsgálati rendszerek fejlődtek ki és ezek hogyan intézményesültek. A második részben a szerző ismerteti a Világbank és az OECD azon kutatásait, melyek igazolták, hogy a vállalkozások szabályozási környezete, a cégeket terhelő adminisztratív teher mértéke igen erőteljesen befolyásolja az országok versenyképességét. Végül az írás bemutatja, hogy e fejlődés során az elmúlt két évtizedben milyen általános módszertani elvek és eszközök kristályosodtak ki a hatáselemzésben

A vállalkozásokat érintő jogi szabályozás hatásvizsgálata II. rész

A szabályozás az állam és a vállalkozások kapcsolatának egyik lényeges aspektusa. A dolgozat a szabályozás minőségét javító kormányzati eszközöket és stratégiákat elemzi. A májusi számunkban megjelent első rész áttekintette, hogy a fejlett országokban és a nemzetközi szervezetekben, így az Európai Unióban, ezen belül az EU-hoz újonnan csatlakozott országokban milyen hatásvizsgálati rendszerek fejlődtek ki, és ezek hogyan intézményesültek. A szerző a második részben ismerteti a Világbank és az OECD azon kutatásait, melyek igazolták, hogy a vállalkozások szabályozási környezete, a cégeket terhelő adminisztratív teher mértéke igen erőteljesen befolyásolja az országok versenyképességét. Végül az írás bemutatja, hogy e fejlődés során az elmúlt két évtizedben milyen általános módszertani elvek és eszközök kristályosodtak ki a hatáselemzésben

Britain and Europe at a Crossroads. The Politics of Anxiety and Transformation, by Andrew Ryder (Bristol University Press, 2020)

This is an interesting and coherent book which offers a specific interpretation of Brexit by following the political discourse and investigating its linguistic and rhetoric context

Vállalat átvilágítás - EU csatlakozásra való felkészűlés

Módszertani útmutatónk a vállalati szintű szabályozási hatásvizsgálat elkészítésének módját mutatja be, különös tekintettel az Európai Uniós jogharmonizációra, és a csatlakozás által várhatóan kiváltott egyéb változásokra. Az írás fő célja az, hogy a létező módszereket összehangolja, valamint hogy segítsen egységesíteni, és vállalati stratégiába illeszteni a különböző hatásvizsgálati eredményeket

Információs társadalom és humán erőforrás fejlesztés - magyar közpolitikák szembesítése egy közép-európai lakossági felmérés eredményeivel

2003 januárjában tíz közép-európai országban reprezentatív lakossági felmérés készült az információs társadalom témájában. A dolgozat a felmérés eredményeit szembesíti a magyar kormányzat három különböző, de egymással a humán erőforrás fejlesztési feladatok kapcsán összefüggő közpolitikájának céljaival és tetteivel. Az informatikai politika, valamint az oktatásügyi és munkaügyi politika informatikai vonatkozásai sokban hozzájárultak ahhoz, hogy az információs társadalom magyar jelzőszámai részben megfelelnek a közép-európai átlagnak, részben pedig elmaradást tükröznek attól